Február, 4. hét

Csupa izgalommal telt el a hét. Már hétfő reggel azzal érkeztek, hogy ujjukkal mutatták csak 3 nap van farsangig. Megbeszéltük, hogy senki ne árulja el, milyen jelmeze lesz, hogy a meglepetés igazi legyen és ehhez tartották is magukat. Királyi koronákat készítettünk díszítéssel, majd a galériát átalakítottuk palotává. Régi csipkefüggöny darabokból palástot, fátylat készítettünk a királyoknak, királylányoknak.

A hét közepén, szerdán a Palinta együttes műsorát tekintettük meg, ami nagyon nagy sikert aratott a gyerekek körében.

Csütörtökön, farsang napján mindenki jelmezben érkezett. A csoportok 10 óráig a saját helyükön "buliztak", majd a Süni csoportban összegyűltünk, ahol egy kis ízelítőt kaptunk, régi népszokások felelevenítésével, ennek az időszaknak az eseményeiből.

Majd csoportonként körbejártunk, bemutattuk a jelmezünket és elmondtuk, elénekeltük azokat a verseket és énekeket, amikkel erre a napra készültünk.

Farsang napja ma vagyon,

Tyúkot üssenek agyon!

Bor legyen az asztalon,

Hogy a vendég ihasson!

Tyúk, ide húsos,

Kalács, ide fonatos,

Rétes, ide mákos,

Garas, ide páros!

/Magyar népköltés/

Ezután ebédig mindenki a saját csopotjába mulatott.

További képek itt.

Február, 3. hét

Ezen a héten már elkezdődött a farsangi készülődés a csoportban. Első feladatunk a csoportszoba feldíszítése volt. A szalagdíszek felhelyezése után következtek a lufik, amiket együtt fújtunk fel a gyerekekkel.

Miután olyan sokféle luftballonunk lett, egy kicsit játszottunk velük. A szőnyeg közepére kupacoltuk és megpróbáltuk szétválogatni. Ők határozták meg, hogy mik legyenek ezek a szempontok Természetesen az első a szín volt. Mindenki elvehetett egy-egy lufit a kupacból és karikákba helyeztük a színeket, majd megszámoltuk mindegyiket külön-külön. Megkerestük, melyikben van a legtöbb, legkevesebb és ugyanannyi. Azt is megnéztük, hogy egy-egy színen belül, még mi alapján lehet szétválogatni, de nagyon hamar rájöttek, hogy vannak sötétebb és világosabb árnyalatok, amiket aztán egymás mellé tettünk és jól látható lett a különbség.

Farsangi álarcokat színeztünk, festettünk és ragasztással díszítettük ...

és fokoztuk a hangulatot Csoóri Sándor: Duda című versével:

Ez a duda, dádé,

jobb, mint az apádé!
Kutya nyüszít benne,

nem csatakos kecske.

Duda, duda, szőrös,

hátam libabőrös,

Kedvem lenne táncolni,

a homlokom ráncolni.

Énekeltünk is, az Itt a farsang, áll a bál című éneket.

A fiúk a lányokat, a lányok pedig a fiúkat táncoltatták meg párválasztás alapján.

Február, 2. hét

Képeskönyveket gyűjtögettünk, amikben állatokról vannak képek, leírások. Ezeket nézegetve beszélgettünk a különböző helyeken élő vízi vagy szárazföldi, ma élő vagy már kipusztult állatokról. Megkerestük azokat amikkel itt nálunk is találkoztak már. Eleinte az állatkertekben található élőlényeket is idesorolták, de tisztáztuk, hogy nem ez az igazi élőhelyük, hanem valahonnan idehozták őket. Akkor már tudták is, hogy melyik honnan került hozzánk.

Próbáltuk szétválogatni a vadon élő és házkörüli élőket is. Amikor arról beszélgettünk, hogyan tudjuk megvédeni, vigyázni rájuk, egyből mindenki azt tartotta elsődlegesnek, hogy enni és inni adunk nekik. Kerestünk olyan képeket is ahol a költőhelyekről voltak fotók.

Meghallgattuk Móra Ferenc: A cinege cipője verses meséjét, majd utána cd-ről is az Alma együttes előadásában. Figyeltük milyen hangszereket ismerünk fel. Mindenki saját érzései szerint mozoghatott is a zenére. Nem nagyon értették, hogyan került bele a daru, majd tisztáztuk, hogy ez is egy költöző madár.

Képzeletben elsétáltunk mi is az erdőbe. Közben énekeltünk és elmozogtuk a "Hosszú az erdő"-t.

Hosszú az erdő,

Széles az erdő,

Vígan dalol a madár,

de nagy ez az erdő!

Játékidőben madárijesztő és nyuszi síkbábokat színeztünk és elbáboztuk Szabó Ildikó: Egy boldog madárijesztő című versét.

A madárijesztő télen,

ácsorog az erdőszélen.

Ilyenkor már semmi dolga,

mintha csaj turista volna.

Fittyet hány a nagy hidegnek,

csípős északi szeleknek.

Teste husáng, feje szalma

fagynak rajta nincs hatalma.

Hóviharban unatkozik,

de jönnek a pici nyuszik,

pityeregve és vacogva,

fűszálakba kapaszkodva.

A madárijesztő remeg,

a nyuszik láttán didereg,

érzi, mennyire fázhatnak,

ahogy a hóban baktatnak.

Kettő elfér a zsebében,

kettő meg a köpenyében.

Oda is költöznek hamar,

tombolhat már a hóvihar!

A madárijesztő télen,

vigyorog az erdőszélen.

A nyuszikat melengetve

támad ilyenkor vidám kedve.

Pillanatképek:

Február, 1. hét

Terepasztalt készítettünk, amit kétfelé osztottunk: egy vizes és egy füves részre. Műanyag halacskákat, kacsákat, nyuszikat és tyúkokat vettünk elő és kezdték rakosgatni aszerint, melyik állat hol él. Vagyis: vízben, szárazföldön, vagy mind a két helyen megtalálhatók. Fészket készítettünk raffiából. Rájöttek, hogy nem minden állatnak van fészke. A tyúkokat, házinyulakat ketrecbe vagy ólakba zárjuk. Kiegészítettük faállatokkal: báránnyal, libával, kutyával. A kutya őrizte a többi állatot. Nézegették, kinek van több vagy kevesebb kacsája a fészekben. Sorba rakták, számolgatták az állataikat.

A szőnyegen a játékkosarakban talált állatokkal játszottunk. Itt is különböző szempontok szerint válogattuk szét az állatokat: hány lábuk van, mi borítja a testüket, mit esznek, hol élnek. Háziállatok vagy vadállatok.

 

Játékidőben hóembereket színeztünk, ragasztottunk. Közben énekeltünk:

Hóember, hóember,

hóból van a lába,

répából a szája.

Amíg itt a tél,

senkitől se fél,

Kalapjára, subájára

havat szór a szél.

Hóember, hóember

itt áll az út szélen,

hízik egész télen.

Ha meleget ad

a tavaszi nap,

Ide - oda düledezik,

csöpög mint a csap.

Majd mondogattuk:

Bartalos Mária: Hógolyó

Így forgatom, úgy forgatom,

a kezemmel összenyomom.

Jó keményre meg is gyúrom,

a hóembert megcélozom.

Puff! Hoppla-hó!

Talált a hógolyó