2010. november 21., vasárnap

November, 3. hét

Babafürdetés volt a csoportunkban. Miközben megmosdattuk a babákat, ismerkedtünk a testrészükkel, megneveztük azt a részt amit éppen mostunk.


A tükörben is megfigyeltük magunkat: a mozgásunkat, a külsőnket és mindenkinek el kellett mondania, hogy milyennek látja magát, milyen mozgást végez, melyik testrészét mozdítja meg.



A későbbiekben a tükröt én helyettesítettem, s amilyen mozgást végeztem, a gyerekeknek ugyanazt kellett csinálni. Természetesen itt is mindig mondogattuk, hogy melyik testrészünk mozog.



Ezeket egy kis versikével gyakoroltuk:
Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni!
Itt a szemem, itt a szám, itt pedig az orrocskám.
Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom,
Két lábammal topogok, óvodába indulok.



Képeskönyvet nézegetve is alaposan megfigyeltük az emberi testet ...


... majd gyurmából el is készítettük.


Az embert a későbbiekben le is rajzoltuk ...


... azután testrészekből össze is állítottuk, majd rajzoltunk ruhát is nekik. A könnyebb rajzolás érdekében verset mondogattunk:
Pont, pont, vesszőcske,
készen van a fejecske.
Kicsi nyaka, nagy a hasa,
készen van a török basa!

Annyit nehezítettünk a feladaton, hogy puzzle-ből rakták ki az emberi testet ...

Az egyik kislányt körbe rajzoltunk egy nagy papíron, kivágtuk, majd berajzoltuk a hiányzó érzékszerveit, felöltöztettük és ismét megalkottuk az embert. A gyerekek ismételten bizonyították, hogy mennyire jól együtt tudnak dolgozni.


Énekeltünk, körjátékoztunk és zenei eszközökkel az egyenletes lüktetést is érzékeltettük.

Ennek a kislánynak
nem jutott párja,
Jaj de megharagszik.
Majd máskor jut neki,
Jobban iparkodik.
Kácsa, kácsa, piros kácsa,
Ki a párját nem találja,
Keressen magának.

Nyuszi ül a fűben ...


A hét utolsó napján szabályjátékot játszottunk. Először is párokat választottunk a következő módon. Mindenki becsukta a szemét, kinyújtotta az egyik karját majd elindult előre. Akit először megérintett, az lett a párja.


Ezután "Sziámi ikrek" játékot játszottunk. Az volt a szabály, hogy a párok valamelyik testrészüknél "össze vannak nőve" és így mozognak. Ily módon kellett különböző feladatokat elvégezniük, miközben ügyelniük kellett arra, hogy az "összenőtt" testrészük ne váljon szét.


Játszottunk még labdajátékot is. Mindenki körbeült, és a labdát kézről kézre adtuk, miközben énekeltünk: 
Megy a labda vándorútra
egyik kézről a másikra
aki tudja meg ne mondja,
merre van a labda útja.
Csili csalamádé, cukor csokoládé,
Csili csalamádé, Sári hopp.

 A "Sári hopp"-nál akinél a labda van, az kiesik. A játék végén már csak két gyerek van, a többiek szurkolnak.

0 megjegyzés: